Jótékonyság újborral

J ó t é k o n y s á g ú j b o r r a l

Facebook
Twitter
LinkedIn
Minden évben Márton-napra megérkeznek az új évjárat első hírnökei, így van ez a Soproni borvidéken is, ahol a Vincellér Borbirtok dolgozik. Az idei újborok több szempontból is különlegesek a pince számára. 

 

Az újborok népszerűségét több tényező adja. A borkedvelők felfokozott várakozása, a borok jó fogyaszthatósága, az újborokhoz kapcsolódó francia és olasz hagyományok, valamint itthon a Márton-naphoz kötődő gasztronómiai rendezvények mind hozzájárulnak ehhez. Persze azért az sem utolsó, hogy ezek a borok állnak a legközelebb a szőlőhöz gazdag, gyümölcsös illatukkal és ízükkel.

A 2022-es évjárat legnagyobb kihívása a csapadék volt, azaz leginkább annak hiánya. A hőség és a szárazság megviseli a szőlőt, extrém melegben még a cukrosodás is leáll a bogyókban. A Vincellér területei közel terülnek el a Fertő tóhoz, ami alapból némileg párásabb környezetet biztosít. Az ültetvényeik nagy része idősnek számít, a növény gyökerei már egész mélyen járhatnak, ahol még található némi nedvesség, így könnyebben átvészelik a szárazságot. Az idei szüret gördülékenyen ment Fertőbozon, ebből a minőségből szívesen látnának többet a pincében. Márton-napra pedig palackba kerültek a primőr borok, a pince kedvelt Első Gólyái.

A Vincellér Borbirtok Első Gólya nevű újborai

 „Jó pár éve készítünk újbort, fehéret zenitből, rozét és vöröset pedig zweigeltből. Ez utóbbi fajta különösen közel áll a szívünkhöz, mert édesapám honosította meg az országban, neki köszönhető, hogy ma foglalkoznak vele Magyarországon. November elejére az emberek már kíváncsiak az új évjáratra, ezek a friss borok pedig előrevetítik, hogy mire lehet számítani, persze könnyed formában. Idén jól alakultak a körülmények, így a háromfajta újbort készítettünk a pincénél. A zenit finoman barackos, egzotikus gyümölcsökkel, ropogós savakkal, a rozénk idén vagány savú, szamócás, málnás zamatokkal. A vörös zweigelt idén részben fahordós érlelést kapott, amitől még fűszeresebb, a bogyós gyümölcsök mellett vanília és karamell színesíti a fiatalos vörösbort” – mesélte Molnár Tibor „Titi”.

Újborainak bevételéből a pince két éven keresztül a Soproni Madármentők Alapítványt támogatta. Az együttműködés sikeres volt, azonban olyan sok megkeresés érkezett más civil szervezetektől, hogy a pince úgy döntött, mostantól kétévente új kedvezményezettet választ. Kisgyermekes családapaként Molnár Tibort megérintette a Várva Várt Alapítvány munkája, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy minden megfogant magzat várva várt babaként születhessen meg és szerető családban nőhessen fel

A Várva Várt alapítvány  

Az alapítvány vezetője, Horváth Zsuzsa örült, hogy a borvidék egyik meghatározó borásza állt az ügyük mellé.

„Felfordult világban élünk, ahol a Várva Várt Alapítvány soproni régiójának koordinátoraként rengeteg kihívással szembesülök szinte naponta. Három fontos területen dolgozunk, elsődleges célunk segíteni, hogy a megfogant gyermek a saját családjában nőhessen fel. A nehéz körülmények között élő édesanyákat igyekszünk segíteni, hogy a babák szerető környezetben nőhessenek fel. Sopron sok szempontból szerencsés régió: ha például tárgyi segítséget kérünk, pár nap alatt szinte mindig érkezik felajánlás.

Amennyiben az édesanya nem tudja vállalni a gyermek nevelését, a gyermekeket a szülő kérésére olyan családokhoz adjuk örökbe, ahol valóban várva várják őket. Sokan küzdenek azért, hogy gyereket nevelhessenek, igyekszünk az ő álmaik valóra válásában segíteni.

Manapság a prevenció egyre fontosabb, nagy hangsúlyt helyezünk a krízishelyzetek megelőzésére a szexuális felkészítéssel. Egy-egy egészségnap vagy nyílt nap keretében van lehetőségünk előadásokon keresztül megszólítani a mai fiatalokat, de ezen a téren még rengeteg a lehetőség.

Nekünk, soproniaknak a kultúránk része a bor, a helyieknek ez fontos kérdés, büszkék vagyunk a borvidékünkre. Ezért is tartom nagy szónak, hogy egy ilyen ismert pince az ügyünk mellé áll, az anyagi segítség mellett Tibor helyi ismertsége és befolyása nagyban segítheti a munkánkat” – osztotta meg gondolatait Horváth Zsuzsa, a Várva Várt Alapítvány soproni régiójának koordinátora.

 

Fotók: Szita Márton