A b o r v i d é k

A Fertő tó mellett található Soproni borvidék összterülete közel 4300 hektár, ebből azonban csak kicsit több, mint 1500 hektáron termelnek szőlőt. A Soproni borvidék ez egyik legrégebbi magyar borvidék, már az kelta és avar időkben is készült itt bor, majd a rómaiak idején Probus császár ültetett szőlőt a város köré.

Éghajlata kiegyenlített, enyhén kontinentális, ami országos viszonylatban inkább hűvösebbnek számít. A csapadék mennyisége évről-évre csökken, az elmúlt években az ország egyik legszárazabb területe volt, viszont gyakori a szeles idő. Főleg a Fertő parton folyamatos széljárás, ami a gombaveszéllyel szemben nagy segítség. Speciális klímáját Közép-Európa legnagyobb sós vizű tavának köszönheti, aminek a vízfelülete visszaveri a napfényt, a víztömege tárolja, éjszaka pedig visszasugározza a hőenergiát, a víz párolgása pedig párásabbá teszi a levegőt. 

A jellemző talaj a kristályos gneisz és csillámpala, illetve mészkő talajképző kőzeten található, amit folyami hordalék, agyag és homokkő, valamint lösz fed, egyes helyeken pedig a barna erdőtalaj a jellemző. Mindezek egy könnyen érthető, jól felismerhető sós-ásványos karakterrel színesítik a soproni borokat.

A borvidéken jelenleg a kékszőlő dominál, azon
belül is egyértelmű a kékfrankos vezető helye. Mellette a zweigelt és cabernet sauvignon jelentős, de a syrah, merlot és pinot noir is igen izgalmas karakterű borokat ad. A fehér fajták közül a komoly hagyományokkal rendelkező zöldveltelini, a chardonnay és a zenit terem a legnagyobb területen. Bőven nem
csak a kékfrankosról szól Sopron története, hanem egyre inkább a fehérborokról, aminek egyébként komoly történelmi hagyományai vannak.